"Nem vagy normális" - mondták a legtöbben, amikor eltökélten kijelentettem: rétest sütök, de én készítem a tésztát. Eddig boltban vettem, ráadásul nem is réteslapot, hanem leveles tésztát. Soha nem volt olyan, mint amit a dédimamám készített a szegvári lakodalmakba, bár mi akkor csak a végét ettük meg.
Most nekiduráltam magam, kimostam a fehér abroszt, meggyúrtam, kinyújtottam, megsütöttem. A receptet F. Nagy Angélától vettem, ám kicsit változtattam rajta. Igen, már elsőre ekkora merészségre vetemedtem. De nem csak úgy felelőtlenül variálgattam a receptet, apukám tanácsolta, hogy fele rész réteslisztet, fele rész hagyományos lisztet használjak. Igen, ő is nyújt rétestésztát, komolyan.
Mire meggyúrtam a tésztát és az intelmeknek megfelelően csapkodtam az asztalhoz, kicsit kezdtem azt gondolni, hogy tényleg nem vagyok normális, vártam, hogy feljöjjön az alsó szomszéd a nagy zajra, de inkább otthon maradt. A tészta húzása is egészen flottul ment, néhány helyen elszakadt, de Bódi Margó szerint ez nem baj, ehhez tartottam magam. A lelkemnek is jobb volt. Az íze pedig annyira finom volt, hogy soha többé nem veszek bolti tésztát.
Diós-meggyes rétes
Hozzávalók:
Tésztához:
- 17,5 dkg liszt
- 17,5 dkg rétesliszt
- tojás nagyságú darab vaj
- csipet só
- kb 2 dl enyhén ecetes langyos víz
Töltelékhez:
- 20 dkg darált dió
- 1 citrom reszelt héja
- 2-3 evőkanál cukor
- egy kis tej
- 1 üveg meggybefőtt
- 1-2 marék morzsa vagy gríz
Kenéshez:
- Olvasztott vaj
Elkészítés:
A liszteket keverjük el a csipet sóval, majd morzsoljuk el a vajjal. Ezután kis adagokban adjuk hozzá a vizet, gyúrjuk meg a tésztát. Jól ki kell dagasztani, nem szabad spórolni az idővel, nagyjából 20-25 percig tart. Bele kell gyúrni a levegőt, hólyagosnak kell lennie, néhányszor csapkodjuk oda az asztalhoz is, érezni fogjuk, hogy egyre ruganyosabb a tészta.
Terítsük le az asztalt egy abrosszal, szórjuk meg liszttel, tegyük középre a tésztát, majd terítsük le egy tállal, hagyjuk fél óráig pihenni.
Közben készítsük el a tölteléket. Daráljuk le a diót, keverjük el a cukorral, a citromhéjjal, majd egy kis tejjel főzzük sűrűre. A meggyet csepegtessük le.
A pihentetés után kézzel lapítsuk ki a tésztát, majd kezdjük el húzni az asztal széle felé. Nyúljunk alá, a kézfejünk tetejével emelgessük, engedjük alá a levegőt és húzogassuk. Hajszál vékonynak kell lennie. Nem gond, ha van rajta néhány szakadás, úgyis összetekerjük. A tölteléket szét is lehet rajta teríteni, de egy sorba is rakhatjuk, én az utóbbit választottam.
Amikor már megfelelően széthúztuk a tésztát, kenjük meg olvasztott vajjal (ne legyen forró, én a gyúrás után olvasztottam meg), a tészta szélére tegyük csík alakban a diótölteléket, majd tegyük rá a meggyet. A meggyet szórjuk meg kis morzsával vagy grízzel. A terítő segítségével tekerjük fel, majd billentsük át a sütőpapírral bélelt tepsibe. Kenjük meg olvasztott vajjal és 180 fogon süssük addig, amíg aranybarna nem lesz.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése